Nemcsak a gyermekek, de még a felnőttek is le-leülnek egymással játszani egy kis időre. A játékban a felnőtt is el tud szakadni egy kis időre a napi rutin szürkeségétől és közös élményekkel színezi be azt.
Régen is többféle kártyák fordultak meg az asztalokon a felnőtt társaságok szórakoztatására. Ha egy kis idejük volt, a 80-as 90-es években rendszeresen összeült a szomszédság egy kis kártyapartira. Kártyáztak akkor mindenfélét, hatvanhatot, filkózást, snapszlit és akár pókert is.
Mindegyik társaságnak megvoltak a kedvenc játékaik. Amikor már sokat játszottak egy paklival, akár a kártyák gyűrődéseiről is képesek voltak felismerni a lapokat. Viszont akkoriban csak nagy szívfájdalmak árán mondtak le a régi kártyák lapjairól, mivel szinte már-már érzelmileg is kötődtek hozzájuk.
A kártyák iránti szeretet és az ilyen és hasonló esték emlékeit vélték kárba veszni, ezért nagyon vigyáztak rájuk és csak végső esetben cserélték le azokat újakra. Ma már teljesen újfajta kártyajátékokat játszanak a fiatalok, és legtöbbször a kártya fajtája az, amelyik meghatározza, hogy mit játszanak vele.
yatoo hozzászólásai